EFOP

FELHÍVÁS

Az egyházak hátránykompenzációs szerepének megerősítésére
A Felhívás címe:
A társadalmi kohézió erősítése az egyházak és civil szervezetek
közösségfejlesztő tevékenységének bővítésével
A Felhívás kódszáma:
EFOP-1.3.7-17  

Kedvezményezett neve: Városi Szociális Közalapítvány
Konzorciumi tag: Római Katolikus Főplébánia
Projekt címe: Rendíthetetlen hittel együtt az úton
Projektazonosító: EFOP-1.3.7-17-2017-00348
Támogatás összege: 49 891 645 Ft
A támogatás mértéke: 100 %
A projekt megvalósításának kezdete: 2018.01.02.
A projekt fizikai befejezése: 2021.06.30.


A projektet konzorciumi keretek között a Városi Szociális Közalapítvány és a Római Katolikus Főplébánia valósítja meg.

A Városi Szociális Közalapítványt a Kecskemét Város Önkormányzata alapította negyed százada. A Közalapítvány a működése során szociális tevékenységénél fogva több ezer rászorulón segített az évek folyamán, átlagosan évenként mintegy 2000 családot.

A Római Katolikus Főplébánia számára is küldetésénél fogva fontos a hátrányos helyzetűek, az elesettek, a rászorulók segítése. Éppen ezért kiemelt figyelmet fordítanak a hátrányos helyzetű személyek társadalmi integrációját elősegítő intézkedések megvalósítására, ezzel egy időben a befogadó társadalom szemléletének terjesztésére valamint a fiatalok és idősek közösségépítésére és közösségfejlesztésére.

Az egyház és a civil szervezetek elsődleges célja, hogy a projekt keretében megvalósítandó tevékenységek hozzájáruljanak az esélyegyenlőség fokozásához, az előítéletesség és a hátrányos megkülönböztetés elleni intézkedések véghezviteléhez. Az Alapítvány és a Főplébánia működése során kiemelt figyelmet fordít a felmerülő közösségi igények megvalósítására és társadalmi problémák enyhítésére, kezelésére. A szervezetek alap tevékenységei közé tartozik a község élhetőbbé tétele, a hátrányos helyzetűek, betegek, romák, szegény családok felzárkóztatása, a társadalomba, de különösen a közösségbe való beilleszkedésük elősegítése. Eme célkitűzéseink megvalósítása érdekében számos közösségfejlesztő programokat valósítunk meg, melyek során mindenkinek lehetőséget biztosítunk a részvételre.

A társadalmi folyamatok hatására szükség van a kisebb-nagyobb közösségeket létrehozó, erősítő, támogató tevékenységekre. Ezeket szem előtt tartva a támogatási igényünket eszerint alakítottuk ki a projekt keretében véghezvinni kívánt tevékenységünket.  

Megvalósítandó tevékenységek  

1. Társadalmi együttélés javítása- Közösségi rendezvények szervezése, lebonyolítása

2. Célcsoport ön-érdekérvényesítő és önszerveződési képességének kialakítása - Engedélyezett képzés

3. Prevenció - Szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségeinek bemutatása, elsajátításuk segítése - Kallódó fiatalok támogatása, segítése  

Tervezett programok, rendezvények, események:

•  „Gyermekek a Gyermekekért" Gála 2 alkalommal, alkalmanként legalább 50 fő részvételével  
•  Szülőcsoport felkészítése autizmussal élő gyermekek szülei számára 12 alkalommal, alkalmanként 10 fő részére
• Szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségeinek bemutatása, elsajátításuk segítése 4 alkalommal, alkalmanként 35 fő
•  Karácsony a kecskeméti rászoruló gyerekekkel 6 alkalommal, alkalmanként legalább 12 fő
•  „Egy különleges nap" 6 alkalommal, alkalmanként legalább 30 fő részvételével
•  Gazdálkodj okosan! 6 alkalommal, alkalmanként legalább 12 fő  
•  Tábor a rászoruló gyerekek részére 2 tábor, 1 tábor 5 napos, táboronként 30 gyermek számára  

A projekt keretében szervezetfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek valósulnak meg, szolgáltatásfejlesztés keretében, melynek célja a nyújtott szolgáltatások adekvát és komplex rendszerré szervezése. A tevékenység keretében első lépésként igényfelmérést, szükségletfeltáró tevékenységet végzünk. Az igényfelmérés eredményei alapján meghatározhatók a problémák illetve a szükséges javítások. Ezt követően kezdődik meg a szolgáltatások felülvizsgálata, majd azok átdolgozása az igényeknek megfelelően. Az átszervezést követően új szolgáltatási rendszer jöhet létre. A szolgáltatási rendszer működtetése során fontos a folyamatos monitorozás, a megfelelő működés ellenőrzése, a folyamatok nyomon követése, így lehetőség van a szükséges korrekciók mielőbbi elvégzésére. A megvalósulás alátámasztását jelenléti ívvel, fotódokumentációval, szolgáltatásfejlesztési-terv átadásával, igény-és szükséglet felmérési összefoglaló átadásával, a szolgáltatási rendszer leírásának átadásával és monitoring jelentés bemutatásával tervezzük alátámasztani.    

Célcsoport bemutatása

A célcsoport tagjait olyan hátrányos helyzetű személyek és hozzátartozóik alkotják, akik valamilyen oknál fogva - anyagi, szociális, kulturális vagy tanulmányi helyzetükből adódóan - mindennapi életük során negatív hatásokkal, nehézségekkel szembesülnek a társadalomba történő beilleszkedés területén. A támogatást igénylő célja e hátrányos megkülönböztetésben részesülők számára olyan közösségi programok megvalósítása, melyek esélyt teremthetnek számukra a társadalomba történő visszailleszkedésre. A célok eléréséhez azonban nem elegendő a hátrányos helyzetben lévők támogatása, ugyanilyen fontos a környezetükben élők informálása, bevonása is, hiszen a törekvések csak előítéletektől mentes, befogadó környezetben hozhatnak sikeres eredményt. Működésünk során az esélyegyenlőség elveit szem előtt tartva igyekszünk bevonni mindenkit a közösségfejlesztő tevékenységek részvételébe.

A projektgazda és a konzorciumi partner folyamatosan törekszik a településre vonatkozó beazonosított problémák orvoslása, hatásainak kezelése és újbóli kiújulásának megelőzése érdekében a megfelelő tevékenységeket megvalósítani.  

1. Célcsoport: Hátrányos helyzetű és veszélyeztetett fiatalok:

A hátrányos helyzetű gyermekek a közösségi szolgáltatásokból eleve rosszabb feltételek mellett részesülnek. Az iskolaválasztás tekintetében a hátrányos helyzetű fiatalokat a lefelé homogenizáló iskolák felé terelődnek, a képzési rendszerből sokan, korán lemorzsolódnak. Ez a tendencia nagymértékben rontja szocializációjukat, és későbbi munkaerőpiaci esélyeiket is. A hátrányos helyzetű fiatalok gyakran nem rendelkeznek alapvető testi/egészségügyi/szexuális ismeretekkel. Ezért kiemelten veszélyeztetettek a szenvedélybetegségek által. A prevenciós és tájékozató szolgáltatások hiányosságai miatt az állami intézményből kikerülő, vagy alacsony szocializációjú gyermekek a legtöbb esetben nincsenek tisztában a dohányzás, alkohol, drogok veszélyeivel. A deviáns életmódot folytató, esetleg már szenvedélybeteg gyermekek és fiatalok nem/vagy későn jutnak el a drogambulanciákra, ezért fokozottan veszélyeztetettek a drogtúladagolás okozta mortalitás által. A veszélyeztetett gyerek és fiatal korosztály támogatásának, segítésének intézményrendszere nem kellő mértékben fedi le a gyermek-fiatal korosztályokat. A gyerekek 14 évesen számos intézmény látóköréből kikerülnek, a nyomon követés lehetősége esetleges. Még nincs kialakult rendszere a kortárs segítésnek, a veszélyeztetett fiatal korosztály „magára hagyottabb", mint a gyermek korosztály. Nem intézményesült az ellátó/szolgáltató intézmények/szervezetek együttműködése, az együttműködés esetleges.  

Ebbe a célcsoportba tartoznak az autista gyermekek is, aki állapotukból adódóan speciális törődést igényelnek, még nincs számukra, speciális iskola, most formálódik a speciális nyári tábor és a család számára is kihívást jelent az autizmussal élő gyermekek napi elfoglaltsága a megszokott napi rend mellett. Természetesen az autizmussal élők számára is vannak más igények a napi, szokásos napi rend mellett, pl. kirándulás, esetleg biciklizés.

A projekt keretében megvalósítandó programokba elsősorban körülbelül 50-60 fő, 6 és 25 év közötti fiatalok (autista gyermekek és egészséges fiatalok egyaránt) bevonását tervezzük, valamint a 25 és 40 év közötti korosztályt is szeretnénk elérni.  

2. Célcsoport: Szegény családok

A szegénység fogalmát sokan, sokféleképpen definiálják. A meghatározások mögött, meghúzódik egy meghatározott világnézet, politikai állásfoglalás, elkötelezettség. A szegénység társadalmi tény, társadalmi összefüggésekből következik. A szegényeknek nemcsak jóval alacsonyabb jövedelemből kell megélniük, hanem sokkal gyakrabban szenvednek lelki problémáiktól is. Szegénynek lenni tehát azt jelenti, hogy valaki képtelen részt venni a fogyasztói piacon; nem fér hozzá javakhoz és szolgáltatásokhoz egy olyan társadalomban, amelyben a piacra lépés lehetősége komoly gazdasági előnynek számít, és amely saját működése szempontjából elidegeníthetetlen. A szegénység kockázati mértékét meghatározó tényezők: munkaerő-piaci állapot, iskolázottság, családi környezet, lakóhely, demográfiai faktorok, életkor. A családok segítése a községünk alapvető céljait szolgálják.

A célcsoport elérését személyes ismertetéssel és invitálással tervezzük megvalósítani. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy a községen zajló programokra, eseményekre nagyon kevés számban látogatnak el a szegény családok közül, kevesen vesznek részt még a díjmentes közösségépítő, kulturális és hagyományőrző eseményeken is. Ennek főbb oka véleményünk szerint pszichés jellegű, mely során a szegény családok úgy érezhetik, hogy hátrányos helyzetükből adódóan nem tartoznak a közösség (aktív) tagjai közé, többnyire háttérbe húzódnak. Célunk, hogy a rendezvényeinkkel, programjainkkal őket is nagymértékben támogassuk, bevonjuk a közösség életébe.  

3. Célcsoport: Roma fiatalok

Az előítéletek és az azokból fakadó nyilvánvaló diszkrimináció a roma népesség társadalmi integrációjának egyik legfőbb akadálya. A romák beilleszkedési nehézségeivel, alkalmazkodási problémáival és nem utolsó sorban kriminalitásával kapcsolatos problémakör távolról sem új keletű, sőt viszonylag hosszú, történelmi idővel mérhető múltra tekint vissza Európa egészében. A romák nyílt-munkaerőpiaci integrációját jelentősen korlátozza a roma népesség alacsony iskolázottsági szintje. Ezt sok esetben tetézi a munkáltatói előítélet is. Sok jó képességű roma fiatal morzsolódik le az iskolarendszerből a szociokulturális hátrányok ledolgozását segítő, célzott iskolai felzárkóztató programok és a hátrányokat kompenzáló eszközök hiánya miatt (pl. ösztöndíjprogramok, tanoda, stb.). A szociokulturális hátrányok a roma népesség jelentős részénél súlyos beilleszkedési zavarok forrásai. A félelem az előítéletességtől, a bizalomhiány szintén távolságtartó tényező, szintén akadálya a partnerségi megközelítés kialakításának, a társadalmi kohéziónak. A probléma kezelésére számos intézkedést vezettek be országszerte.

A projekt keretében megvalósítandó tevékenységek, programok nagyjából ötven, 6 és 16 év közötti gyermeket érint, akik beilleszkedési, viselkedési és tanulási problémákkal küzdenek. Kiválasztásuk és projektbe történő bevonásuk az iskola tanárainak ajánlásával, a szülők tájékoztatásával illetve a gyermekek vagy szüleik önkéntes jelentkezése alapján történik.  

4. Célcsoport: 50 év feletti lakosság

A gazdasági válság kirobbanását követő megszűnő munkahelyek s a nyugdíjkorhatár fokozatos, 62-ről 65 évre emelése még nehezebb feltételeket támaszt a középkorú munkakeresők elé, akik eddig sem voltak könnyű helyzetben, hiszen a fiatal, dinamikus munkaerővel kellett versenyre kelniük egy-egy pozícióért. Az elmúlt évtizedek munkaerő-piaci tendenciái azt mutatják, hogy évről évre egyre több 45-50 év feletti szorult ki az aktív munka világából. Egyes becslések szerint csaknem 2 millió olyan középkorú él Magyarországon, aki szeretne még dolgozni, de nem talál munkalehetőséget. 

A munkaerő piacról kikerült lakosságot a konzorcium tagjai minél szélesebb körben igyekeznek bevonni nemcsak a programokon való részvételbe, hanem a programok szervezésébe is, hiszen ahogy a közmondás is tartja: „idős ember, nem vén ember". A programok, rendezvények szervezése során az életben megszerzett tapasztalataikat fel lehet használni, továbbá ennek a korosztálynak jó időtöltés a közös együttlét a többiekkel. Korábbi tapasztalatok is azt mutatják, hogy az 50 év feletti korosztály aktívan kiveszi részét a közös programokból.  

A projekt hosszú távú hasznosulásai

A projektben elvégzett tevékenységeknek köszönhetően nagyobb sikerrel valósulhatnak meg az esélyteremtő és hátránykompenzációs beavatkozások. A Városi Szociális Közalapítvány és konzorciumi partnere, a Római Katolikus Főplébánia a közösségi igények és a felmerülő összetett társadalmi problémák hatékony kezelését valósítják meg, mely hosszútávon fenntartható és folytatható lesz. A projekt keretében megvalósított tevékenységekkel formálisabb, kisebb-nagyobb közösségek alakulnak ki, melyek reményeink szerint a projekt befejeztével is megmaradnak, gyarapodnak majd.  

A projekt során megvalósuló képzésekkel a résztvevők megfelelő tapasztalatot fognak szerezni a problémák kezelésében, a hátránykompenzációs tevékenységek megvalósításában, a célcsoport közösségbe vonásában és a szemléletformálásban. A megszerzett tapasztalatot immár hosszú távon hasznosíthatják, és a jövőben is kamatoztathatják képességeiket, ezzel hozzájárulva a fenntartható szemléletformáláshoz.  

A projektben jelentős tevékenységet fejtünk ki a hátrányos helyzetű személyek befogadásában, a leszakadó rétegek támogatásában, életük megsegítésében, a szegénységben és a többségi társadalomban élők közötti szociokulturális hátrányok csökkentésében. A hátrányok csökkentése mellett további cél a szegénységben élők - teljes családok, romák - felzárkóztatása, a gyermekek és fiatalok esélyeinek növelése, az egyedülálló idősek veszélyeztetettségének csökkentése, valamint a bűnelkövetés, a szenvedélybetegség és a fizika-mentális leépülés esélyeinek jelentős mérséklése. A projektbe bevont célcsoport tagjai a megvalósítás során elindulnak egy olyan úton, mely a jobb jövő felé vezet, egy olyan úton, mely segíti őket a társadalomba való beilleszkedésükben, ezáltal felzárkózhatnak, a közösség aktív tagjaivá válhatnak. A programok során szerzett tapasztalataik segíteni fogják őket az élet más területein való könnyebb érvényesüléshez.

A romákkal való foglalkozások keretében képzések, programok során fejlesztjük készségeiket, továbbá szemléletformálással segítjük elő a társadalomba való sikeres beilleszkedésüket.  

Céljaink a projekt megvalósításával:

• szemléletformálás, társadalmi érzékenyítés
•  társadalmi együttélés javítása
•  Egyházunk hátránykompenzációs tevékenységének fejlesztése
• célcsoport önérdekérvényesítő és önszerveződési képességének kialakítása, fejlesztése
• prevenció (áldozattá, bűnelkövetővé válás megelőzése, szenvedélybetegség megelőzése)
• szolgáltatások adekvát, komplex rendszerré szervezése
• hatékony tevékenység-koordináció kialakítása